A bibliai kánai menyegző történetét feldolgozó A CSODA című zenés-verses misztériumjáték első szereplői
2006. január 22-én az I. Béla Gimnázium diákjai voltak.
Zenéjét a Komjáth(y)iak szerezték, akik azóta is rendszeres közreműködői az előadásoknak.
Az ősbemutató helyszíne
a szekszárdi Katolikus Közösségi Ház nagyterme volt.
A CSODA a lelkes diákokkal Budapestre is eljutott,
ahol 2006. június 3-án
a Budai Várban tartott Könyv Ünnepén be is mutatták.
A CSODA felnőtt változata 2007-ben a Szekszárdi Szüreti Napokra állt össze. Azóta minden évben ott szerepel a legnagyobb borünnep programjában.
Az első három alkalom helyszíne a Régi Megyeháza belső romkertje volt. Mint szerző egyébként ide álmodtam meg a darabot.
A Régi Megyeháza udvarának bezárása majd felújítása miatt a Német Színházba, majd a Nemzeti Borozó udvarába költözött A CSODA. Az ott tartott előadások vonzereje megmaradt, így a produkció él és évente ismétlődik.
A SZŐLŐHEGYI SZATÍRIKON egy pásztorjáték keretbe foglalt verses bohózat. Az I. Béla Gimnázium diákjai felbuzdulva A CSODA sikerén 2008-ban azt is bemutatták. Játszották az iskolában, a Szüreti Napokon, és eljutottak vele a Merlyn Színházban tartott Versfesztiválig, ahol szép sikert arattak.
Az EZER AZ EGYHEZ társadalmi dráma fiataloknak és fiatalokról, egyetemistákról szól. A bemutató szereplői ugyancsak diákok voltak 2010-ben. Helyszín a Német Színház, ahol az ősbemutató felvezetését Frank Ildikó a színház igazgatója vállalta.
A VIDÁM BORISSZÁK, mint az alcím is mutatja irodalmi kantátának indult. Mikó István Jászai Mari-díjas színész, zenész és zeneszerző zenei kantátát formált belőle, majd színész-zenész társaival és a Szekszárdi Muslinca Férfikarral 2013. szeptember 20-án be is mutatta.
